Ki ne szeretne egyszer Downton Abbey-ben vendégeskedni? Mit tegyünk akkor, ha át szeretnénk élni azt az élményt, hogy a Crawley családnál vendégeskedünk, de meg akarjuk spórolni az utazás, és/vagy az időgép költségét? A filmsorozat helyszínéül szolgáló Highclere-kastély helyett mi elmentünk Turára, a Schossberger-kastélyba.
Az épület mintaképének az angliai Halton House-t mondják. De amikor megláttuk a jelenleg szállodaként is működő kastély számtalan ég felé törő tornyát, gyönyörű parkját, nem kellett sok képzelőerő, hogy észrevegyük a ránk váró Carsont a bejárati ajtó előtt. Aztán beléptünk az előcsarnokba, ahol már modern olasz dizájnbútorok fogadtak. Többen hiányolják a korhű enteriőrt, de szerintem sikerült megtalálni azt az összhangot a berendezéssel, hogy szinte úgy éreztem, hogy a híres komornyik kísér körbe. Együtt jártuk be a könyvtárszobát, a társalgót, a szivarszobát…
A vacsorát a Pálmaházban szolgálták fel. Az étlap nem túl hosszú, de a választék minden igényt kielégítőnek tünt. Pont a napokban jutott eszembe nagymamám fantasztikus karamellás madárteje, és nagyon megörültem amikor megláttam a desszertek között, mindjárt az első helyen.
De kezdjük az elején, ami nekem egy torta volt. Egy kecskesajtos sült zöldségtorta, fodroskel pestoval és salátával. G. libamájpástétomot választott almával, mustárral és brióssal. Kellemesen bemelegítettük a gyomrunkat a főételre.
A grillezett tengeri fogashoz felszolgált vajtök “spagetti” különleges ízélmény volt számomra. Merem állítani, hogy ha hasonlóan elkészítve adnánk a gyerekeknek (és felnőtteknek) a tökfőzeléket, mindenkinek ez lenne a kedvence!
G. azt mondta, lehet, hogy unalmas, de ő megint borjú bécsit eszik. A hús puha volt, a bundája roppanós, olyan mintha pankó morzsában sült volna. Lehet, hogy nem éppen egy tradicionális módon elkészített „vínersnicli”, de a burgonyasalátával és a miniatűr kockákra vágott zöldség-savanyúsággal ízletes újragondolás volt.
A végén nekem természetesen a madártej érkezett vaníliásan - egy kis meglepetéssel - sárgabarack chutyney-val és pekándióval. Gondoltátok volna, hogy ez az ízkombináció jó lehet? Én nem, pedig mennyei volt. Nem csak a nosztalgia mondatja velem, de nálam ez lett a fogások győztese. G. pisztáciával megszórt almáspitét kért vaníliafagyival, ezzel zárva a vacsorát.
A napokban megnéztem a turai kastélyban is forgatott Holdhercegnő című fantasy filmet. Jó volt felfedezni az egyes jeleneteiben a most már személyesen is látott falakat, tereket, folyosókat. A felújítás előtti állapotában is megvolt a bája az épületnek, de határozottan örülök neki, hogy ismét ki tudott teljesedni, visszanyerte korabeli hangulatát és fényét. Külön kiemelném a dekorációs elemként mindenhol fellelhető mesébe illő virágdíszeket: némelyik tényleg olyan, mintha a varázslatos filmbeli díszletek maradtak volna ott.
És persze az is lehet, hogy nem csak a virágok, hanem Marmaduke Scarlet kobold, Sir Benjamin szakácsa és házvezetője is itt volt valahol. Viccet félretéve! Tényleg olyan professzionális személyzettel találkoztunk, mintha csak a poszt elején említett Carson a komornyik irányításával működne a ház. Minden tökéletesen passzolt, minden tökéletesen a helyén volt, az asztal, a tányérok, a poharak, az evőeszközök. Az ételeket valószínűleg nem Marmaduke készíti, de lehet, hogy az Onyx étteremből ismert Mészáros Ádám executive chefnek segítségére volt a koncepció megálmodásában. Miközben a bárpultnál kávéztunk, megtudtuk, hogy a tervek szerint a Pálmaház mellett egy külön étterem kialakítása várható, komoly, “csillagos” tervekkel.
Végezetül pedig, ha nem láttátok a Holdhercegnőt ajánlom nézzétek meg és tegyetek egy kis képzeletbeli utazást a turai kastély fantáziavilágában. Ezután pedig, ha tehetitek, látogassatok el ide. Hölgyeim! Aki királylánynak szeretné érezni magát egy pár órára itt megteheti. Én is így voltam vele!
2021.09.17.
