Többen megkérdeztek már, hogyan választok éttermet.
Az egyik legkézenfekvőbb információforrás a mindenki által jól ismert közösségi oldalak egyike. Ahol ugye ha sokszor kattintasz cicás oldalra, akkor egy idő után macskák árasztják el a hírfolyamodat. Ha francia porcelánokról olvasol, akkor jönnek a szebbnél szebb teáscsészék. Ha pedig éttermekről keresel, akkor is ugyanez a helyzet. Naphosszat olvashatsz új, vagy éppen már ismert helyekről szóló híreket. (Na én ezt ügyesen csinálom, mert minden napra jut macska is, szép porcelán is , étterem is, egyenlő arányban.)
Aztán gasztroblogokat is olvasok, vannak nekem is kedvenceim. De volt már olyan is, hogy egy városi séta során került az utamba egy-egy hely.
Pont így voltam az LR Italian – Lounge & Restauranttal is. Szeptember elején G. és én épp Budapesten “turistáskodtunk”. A felújított József nádor térről haladtunk a Vörösmarty tér felé, amikor a Wekerle Sándor utca sarkán megpillantottam egy éttermet, ami nem tűnt ismerősnek nekem. Az LR feliratos ablakokon belátva elegáns helynek látszott. El is felejtettem már, de aztán szerencsére pár nappal később szembejött velem az online térben, egy macska és egy Herendi porcelán között. Egyből mentésre került az étteremgyüjteményembe későbbi felhasználásra.
Most pedig rá esett a választás. Ezúttal kettesben vacsoráztam egyik barátnőmmel. Megkésve ugyan, de együtt is megünnepeltük augusztusi szülinapunkat.
Belépve a hűvös őszi estéből az étterembe, meleg fogadtatásban volt részünk. Kedvesen az asztalunkhoz kísértek minket és végre belülről is megnézhettem az enteriőrt. Rusztikus téglafalak, modern bútorok, különleges lámpák, diszkrét világítás és csodaszép virágdíszek.
Olasz étterem, tehát egy proseccoval nyitottam, B. a barátnőm pedig a hazai kínálatból választott egy pohár rosét. Nem terveztünk végigenni egy teljes olasz menüsort. Amíg a ház ajándékát, a friss kenyeret, isteni olívaolajba és balzsamecetbe mártogatva ettük, kiválasztottuk az ételeket. Antipastonak egy klasszikust választottuk kis csavarral: marhatatár fekete szarvasgombával. Tökéletes párosítás volt. Talán csak annyi, hogy a kenyér helyett pirítós nekünk talán jobban passzolt volna ehhez az előételhez.
A primo nekem, egy vargányás rizottó volt, szintén fekete szarvasgombával. A rizottó állaga pont olyan, ahogy Itália földjén is megszoktam, a gombák roppanósak, a tetején koronaként ülő sajtchips pedig maga a boldogság! Sajnos az adag egy pár falattal több volt, mint amennyi biztonsággal belém fért, főleg mert desszert nélkül nem is mehettem haza!
B. paradicsomos pennét kért bazsalikommal, amit még meghintettek neki frissen reszelt igazi olasz parmezánnal. Italia mia - itt Budapesten!
Na és a dolce? Én már megérkeztünkkor tudtam, hogy a szicíliai szerelmemet választom zárófalatnak, a ricottás krémmel töltött ropogós és krémes roládot, a Cannolo siciliano-t. Finom, lágy krémmel töltötték, de nekem a tészta kicsit kemény volt, ami rontott az ízélményen és így nem volt meg a ropogós tésztarolád és a habos krém közötti kontraszt.
B. panna cottát kért desszertnek. Ugyan ez egy egyszerű édességnek tűnik, amit viszont nem is olyan könnyű elkészíteni. Két titka van: minőségi alapanyagokból készüljön és el kell találni az arányokat a tökéletes állaghoz. Itt ez most sikerült. A tetején pedig a gyümölcs és az öntet kicsit visszacsempészte a nyári esték hangulatát.
Aki igazi olasz pizzára vágyik, ne ide jöjjön. Itt nincs pizza. És nem is hiányzik. Mert az étlapot átnézve felvonultatják - a bőség zavara nélkül - a pizzán kívüli olasz ételek legjavát. És kockás terítő, meg a Chianti-üveg gyertyatartó sincs. Jó, hogy túl tudtak lépni ezeken a sztereotípiákon, és így, ebben az elegáns környezetben is meg tudták teremteni az igazi itáliai életérzést. Egy bánatom volt. A végén - valószínűleg valamelyik szomszédos asztaltársaság számára készülő tengeri herkentyűktől - olyan átható halpiac szag áradt szét az étteremben, ami csak Catanaiban sétálva “dolce vita”, de a ruháimon érezve kicsit lehangoló. Ettől függetlenül szerintem van potenciál a helyben. Kicsit javítanék a weboldalon, a magyar közönséget is megcéloznám. Biztos vagyok benne, hogy rajtunk kívül is vannak olyan honfitársaink, akik ha olasz ízvilágra vágynak, akkor a pizzán túl is látnak!
2021.10.19.
