Menjünk el a Dérynébe - mondom G-nek miközben a legújabb Dining Guide-ot lapozgatom.
Menjünk - hagyja rám.
Pénteken este 6 jó lesz? És már kattintanék is a foglalás gombra.
Nem leszünk itthon - emlékeztet rá G.

Jövő csütörtökön a gyerekek táboroznak. Ráértek? - csörgött rám A. a barátnőm
Akkor megyünk a  Dérynébe.
És már kattintok is a foglalás gombra.

Megyünk a Dérynébe - mondom G-nek
Melyik ez a hely? - kérdezi
A Krisztina körúton. Közel a Naphegy utcához.
Melyik az? Nem emlékszem rá.
Szerintem akkor még nem volt ott.

Akkor. Huszonkét éve.
G-vel akkor és ott kezdtük el a közös életünket.
A Naphegy utcában. A 24 négyzetméteres szuterénben.
Ahol nem volt étkezőasztal. Mert nem fért el. Az ágyon ettünk: reggel délben és este is.
A vendégeink is. Úgy étkeztünk, mint a rómaiak.

Emlékszel az antikváriumra?
Az megvan még?
Igen, és ott van mellette a sarkon a Déryné.

De, hogy mi volt ott régen, azt én sem tudom. De biztos, hogy nem EZ a Déryné.

Egyszer évekkel ezelőtt voltam már ott.
Üzleti megbeszélés. Nem volt előre egyeztetve, hogy étterembe megyünk.
Nem is voltam éhes.
Csak egy limonádét ittam.
Élőzene volt. Zongora.

A Varga Ákos a Dérynébe ment át - mondom G -nek az egyik reggeli kávénál.
Egyszerre vagyok szomorú és vidám.
Szeretem a sommelier fiatalos stílusát.
Hiányozni fog a Kaviárból.
De milyen szerencsés egybeesés: Pont a Dérynébe!

Türelmetlenül vártam a csütörtököt.
Tapasztalatom szerint, ha jó a csütörtök este, akkor hosszabbnak tűnik a hétvége.
Mert amikor a csütörtök felpörget, olyankor a péntek csak úgy elillan. Észre sem veszem.

Kora délután hívnak a Dérynéből: akkor megyünk?
Persze, hogy megyünk.
Teraszra vagy bentre kérjük az asztalt?
A “tűz közelbe”.

A. és én munka után még megiszunk egy kávét, amíg P-re várunk.
Amikor megérkezünk a Dérynébe, G. már az asztalunknál vár.

Körülöttünk él, vibrál és pezseg a terem.
Ventilátorok forognak a plafonon, szól a zene, készülnek az ételek.
Aztán már az asztalunkon a saját sütésű kenyér.
Mártogatjuk a fűszerkeverékre locsolt olívaolajba, és sóba.

Jöhet, egy pohár hideg prosecco?
(Bármikor jöhet egy pohár hideg prosecco!)
A. limonádét kér, - beállt a dereka - sajnos a gyógyszerre nem tanácsos az alkohol.

A. és én sétálunk egyet
Látnom kell a hely minden szegletét.
Óriási a bárpult. Talán túl nagy? De, akkor hogy férne el rajta az a sok paprika?
Így is kicsordulnak a faládából.
Praktikus megoldás vagy dekorációs elem?
Buja dzsungelhangulat a hátsó termekben, és az alagsori mosdóban is.
Mindent megnézünk. A könyveket is. Mert azok is vannak.
Ott van egyik kedvencem is. Yotam Ottolenghi. Az Édes könyvébe még bele is lapozok.
El se kezdtünk enni és máris a desszerten jár az agyam?

A fiúk már várnak az asztalnál. Meg az extra dry Bortolomiol.
De hol van Ákos?
Sajnos ma pont szabadnapos.
Elszomorodom.
De csak egy pillanatra.
Igyekszem helyettesíteni őt. - mondja a pincérünk.
Sajnos nem tudom a nevét. De az egyszerűség kedvéért most úgy hívom, hogy Ő.
Közvetlen és barátságos.
Elsőre meglep, hogy tegeződik.
De ettől még udvarias és kedves.
A vacsora végére már furának is tűnt volna egy távolságtartó magázódás.

Nézzük az étlapot.
Itt megszokott a “sharing food”. Hogy lehet ez magyarul?
Közösen rendelünk, közösen eszünk. Mindenki mindenből.
Érdekelnek a steakek is? - kérdi Ő.
Naná, hogy érdekelnek!
Két hatalmas tálon kapunk bemutatót.
Angus és wagyu.
Van Chuck és New York.
Rib Eye, Flank és Kagoshima.
Nyers verzióban is csábító.
300 gramm körül van a legkisebb…
..ó, de akkor bye bye desszert?….

Apropó!
Hol van a desszertlap?
Azt csak a főétel után szoktam megmutatni - mondja Ő
Látja rajtam, hogy ez volt a rossz válasz. Pedig Ő ott sem volt velem a könyveknél.
Így csendben megsúgja nekünk, mire készüljünk a vacsora végén.
De persze ez titok. Nektek sem mondhatom el.

Négy tányér, négy éhes ember, három pohár prosecco és egy limonádé várja a vacsorát.

Mivel is kezdjem?
Ott van az Angus carpaccio tört borssal és parmezánnal - elegáns és egyszerű.
A kilenc órán át párolt fűszeres kacsával töltött gyoza gyömbér ágyon, pont előttem kínálja magát.
Az asztal másik oldalán az istenien krémes, báránygombóc jelentkezik: velem kezdd!
Egymást kérdezgetjük: ezt kóstoltad?
Választani sem tudunk. Melyik a legjobb?
Én hallgatok. Talán akkor marad még a mentás bárányból.
Nálam máris megvan az est nyertese: Szádban olvadozó báránygombóc és füstös San Marzano paradicsom

Az egyik főétel borjúkaraj pankó-parmezán bundában, jalapeno majonézzel.
Vigyázat kicsit csíp!
A rántott hús újabb árnyalata.
Ehhez volt a köret a kecskesajtos paradicsomsaláta???
Ó jajj, azt mi már felfaltuk.
Sebaj, mert Ő hoz még egy adagot.
És akkor ott van még az ördögszekér tortellini is arab joghurttal és parmezánvajjal.
Melyik a jobb?
Döntsön majd valaki más, mi nem tudunk választani.

A zene egyre hangosabb, karibi hangulatot érzek.
Mintha hirtelen a Floriditában lennék Havannában.
Jártatok ott?
Most itt - igaz gépből - jön a caribi szalon jazz (ahogy definiálni próbáljuk.)
De mégis: ez itt biztos, hogy Hemingway budapesti törzshelye lenne.

Megint ez a gongütés! Próbáljuk dekódolni.
Ő elmagyarázza, hogy mit jelent az egy, a kettő és a három ütés.
Mindegyiknek megvan a maga jelentése.
Az itt dolgozók pontosan tudják, és eszerint cselekednek.
Pontosan és ütemezetten.

Megkaptuk a desszertlapot. Most már publikus a kínálat.
Mindenki más kér, de továbbra is osztozkodunk.
Jó barátok közt ez csak természetes.

A. lemon tart-ot kér.
Ami itt nem lepény, hanem hurkapálcákra szúrt kis citromos pite “gombóc”.
A fotó segít, hogy elképzeljétek.
Aztán pedig irány a Déryné, hogy megkóstoljátok!
P. egy klasszikust választ:
Creme brulée-t ami istenien vaníliás és roppanós karamellás.
G. - a csokibolond - mi mást kérne, mint browine-t.
Tömény, de tökéletes végszó.
Itt a nyár, a málna szezon kellős közepe.
Ide nekem a málna sorbet-t, ami üdítő és jeges.
Ez kell egy kánikulai nap lezárásához.

Varga Ákos kicsit hiányzik, de Ő. kifogástalanul helyettesíti.
Este tíz óra felé lassan kénytelenek vagyunk magára hagyni.
Szomorúan búcsúzunk.
Tudom, hogy a holnap majd csak úgy elillan, de ettől függetlenül reggel hatkor az ébresztőóra megszólal.
Aztán pedig kávé, villamos és meló…

Vagy lehetne máshogy is: kávé, villamos és Déryné…
Reggelire talán egy török tojás arab joghurttal. Vagy bármi más a brunch étlapról.
És aztán jöhet egy pohár hideg prosecco.

Mert: "Az élet édes, kiss a lot!"

2023.07.06